***
*****
„Nem a skizofréniások veszélyesek a társadalomra,
a társadalom veszélyes a skizofréniásokra.”
A skizofrénia a népesség 1-3%-át érinti. Az utóbbi időben egyre több ember kerül skizofréniával a kórházba, mivel ez egy nagyon jól jövedelmező betegség. A média hadjárata miatt, ma már bárkit el lehet vinni akár a nyílt utcáról is, mert hátha aberrált, vagy skizofrén, de még az is lehet, hogy fegyver van nála. -"Hívjuk ki a mentőt! Nézd meg hogy néz! Meg még köpköd is! Pfuj, pufuj! Vittessük el, milyen jó hecc! Én azt hallottam teljesen bolond, meg még leszbikus is. Hallo, hallo, mentők?".-
Mondjuk az, hogy valakit skizofréniásnak diagnosztizálnak, még nem jelent skizofréniát.
Az azt jelenti, hogy az orvos leültei Gizikét az asztalhoz, és diktál neki. -"Legírta az adatokat, Gizike?-kérdezi. Gizike bólint, mire a doktur úr akurátusan folytatja- tehát a diagnózis: Írja, Gizike! Ski-zo-fré-nia! Leírta? Jó. Nyomtassa ki. Mára ennyi. Mennem kell, mert a feleségemnek születésnapja van, kisebb családi öszejövetel lesz. Elmehet. További szép napot!"- Gizike kinyomtatja a papírt, leteszi, doktor úr alákörmöli, lepecsételi. Ennyi. Miért is ne? Ugy mit ér már manapság egy ember élet, és egyébként is kit érdekel?
Kialakulásának okait ma sem tudják pontosan.
/Mert lehet, hogy ki sem alakult. Nagyon sok olyan fiatalt is diagnosztizálnak skizofrénnek, akin a droghasználat utóhatásai jelentkeznek, és amiatt hallucinál.t Ennek köze nincs az sch-hoz.
Másrész, meg hiába van szabad vallásgyakorlás, a mai Magyar Államban nem hogy szólás szabadság nincsen, az ember még nem is hitet abban amiben akar, mert könnyen az ágyhoz kötve, legyógyszerezve találhatja magát, felfedett gondolataiért, melyben Istenbe vetett hitét taglalta.(...)/
Tudósok, és kutatók gyakran genetikai hajlamot, szülési rendellenességet, vagy magzati vírusfertőzést jelölnek meg okokként. Néha a gyermekkori trauma, vagy a rossz nevelés (lásd: double-bind effektus) is szóba kerül.
Bár naponta hallunk a fantasztikusan jól fejlett gyógyszeripar remek termékeiről, az elmeosztályok, és az elme szociális otthonok 90%-át mégis a schizofréniások teszik ki.
A skizofréniában a hasadt szó, nem a többszemélyűséget, hanem a gondolatok, és az érzelmi élet széttöredezettségét jelenti. A skizofréniás személy nem egyenlő a többszörös személyiségű emberrel. Azt Disszociatív személyiségzavarnak hívják.
A többszemélyiségű emberek sem feltétlenül gyilkosok, inkább áldozatok.
(azért, mert láttunk ilyet a tévében, az még nem jelenti feltétlenül azt. Például én ismerek olyan cukorbeteget, aki már gyilkolt, mégsem minden cukorbeteg gyilkos, csak az az egy volt az. Ha például Lop-rágon van egy szégyelni való nő, - mármint én, akkor az nem jelenti azt, hogy minden Lop-rági szégyellni való. Mindenesetre szégyellem én magam helyettetek is.)
E betegség erőteljes, megrázó élmények, (fizikális bántalmazások, szexuális zaklatások,) traumák hatására alakul ki. Olyankor a személyiség kettéválik, és az egyik én nem tud a másikról.
A skizofréniának sok fajtája van, és elég sok emberre rányomják mostanában ezt a bélyeget. Aki egyik skatulyába sem illeszthető be, azt Nem-meghatározott Skizofréniásként emlegetik. A szélsőséges hangulati változásokkal, és hallucinatív tünetekkel járó állapotot, ami a mániákus depresszió, és a skizofrénia keveréke, skizo-affektív zavarként tartják számon. De a DMS IV. táblázat, a pszichiátriai betegségek besorolási táblázata megkülönböztet még több, skizofrénia jellegű betegséget is. Mint pl.: A skizoid személyiség, a kataton skizofrénia, a heberfrén skizofrénia, a paranoid skizofrénia. Mind mind hasonlít valamiben, de eltérő tünet együttes jellemzi.
Végül is még a skizofrénia árnyéka is skizofréniának számít.
Zavaros, érthetetlen beszéd, szövegkörnyezetbe nem illő szavak, furcsa, bizarr viselkedés jellemzi. A betegség gyógyszerekkel kordába tartható, de egyes esetekben teljes érzelmi elsivárosodással, és értelmi leépüléssel jár.
Aki ténylegesen elsivárosodik, az közvetlen környezetének, (családja, és a környezete elutasításának,) az elmagányosodásnak, a társas kapcsolatok teljes felbomlásának, a gyógyszeres kezelés hiányának, vagy a félregyógyszerezésnek köszönheti.
A schizofrénia pecsételte meg több híres festő, író, és költő sorsát is, mint például: Salvador Dali, Franz Kafka, Gulácsi Lajos, Vincent van Gogh, József Attila.
József Attila mentális betegségén a mai napig vitatkoznak, egyesek szerint Borderline személyiségzavara volt, ami a kora gyermekkori traumáinak, édesapja és édesanyja elvesztésének, és a sok nélkülözésnek köszönhető. Dr. Németh Attila, a pszichiátriai társaság volt elnöke adott ki egy tanulmányt feltételezett betegségeiről, a Filum kiadó gondozásában.
(Édesapja 3 éves korában elhagyta a családot, az anya egyedül nevelte 3 gyermekét, Attilát, Etust, és Jolánt. Attila kisgyermekként egyik lánytestvérével Öcsödre került nevelőszülőkhöz, amit nagyon nehezen élt meg. Kegyetlenül bántak vele. Egész életében sokat nélkülözött, -fázott, éhezett. Többször kísérelt meg öngyilkosságot, figyelemfelhívásként. Az elsőt 9 éves korában. Nagyon szerette édesanyját, aki (rákos betegségben) 14 éves korában elhunyt. Kimagasló értelmi képességei révén sokszor előtérbe került tovább tanulása, de végül is Horger Antal tanár úrtól való félelem miatt nem szerzett diplomát, pedig több egyetemen is tanult, ösztöndíjjal volt kint a Sorbonon is. Magyarország egyik legnagyobb költőjének tartják, születésnapja lett a költészet napja is. 32 éves korában egy vonat alá vetette magát...-
****************************************************************************************
Mindenkinek ajánlanám szeretettel Dr. Szendi Gábor: Depresszióipar, és a Pánik című könyvét. Többek között a gyógyszeripar, és a pszichiátria kapcsolatáról is ír, a média befolyásoltságáról, és a dollármilliókról, amik a szerencsétlen betegektől a kórházi kezelésekből, a kiváltott gyógyszerekből folyik be, amit a tb. finanszíroz.
********************************************************************************
Amerikai találmány ez az újfajta gyógyszerezés, amit teljesen véletlenül találtak ki, festék, és hígító gyártása közben. A 60-as évek után kezdték el gyártani az első nyugtatókat, amit úgy találtak fel, hogy észrevették, hogy a festékgyártó üzem munkásai elkábulnak a szagtól. Később is sokat kísérleteztek, és sok eredményre nem jutottak, mindössze, (és ez nem vicc) az egyik kísérlet során azt érték el, hogy a skizofréniások parkinson kórosok, a parkinson kórosok meg skizofréniások lettek, úgy, hogy alapbetegségük megmaradt.
Szendi a pszichiátriát, mint a gyógyszeripar leányvállalatát emlegeti. Írásaiért kirúgták az állásából, és 30 millió forint kártérítésre kötelezték. A Semmelweins Tudományegyetem munkatársa volt. Sajnos a könyveit épp hogy csak át tudtam futni, nincs saját tulajdonomban egyik sem, kölcsönbe kaptam, és nagyon rövid időm volt rá. Felemelő olvasmánynak bizonyult.
*********************************************************************
Elgondolkodnék még azon, hogy ha Magyarországon naponta történik egy két gyilkosság, az miért nem kerül napvilágra, De ha egy pszichiátriai beteg öl meg valakit, a sajtó és a média hetekig azzal foglalkozik. Hisz minden nap történik valami. Tűnnek el fiatal lányok, halnak meg drogosok, történnek véletlen balesetek. Manapság már az utcán is lövöldöznek, bandaháborúk dúlnak, nyugdíjasokat 20 Ft-ért kirabolnak. Kell a műbalhé, az mindig kell! El lehet vele például terelni a figyelmet az aktuális politikai, és gazdasági helyzetről. Nem igaz? Hülyítsük a népet, kérem szépen, nem elég hülyék még!
Rémisztgetik itt a népet kérem szépen! Én+Én+az Irén, Mr. Jenkill és Mr. Hide, meg a Pszicho, az ember, meg az ember lánya, (vagy f.sz, meg f.szné) megnéz egy filmet, és azt hiszi, hogy képben van. Közbe meg nem. De mennyire hogy nem. De utána olvasni azt lusta. Meg meg sem értené. Nem is lehet azt megérteni, miért tartanak valakit hónapokig ágyhoz kötve, mikor életében nem ártott senkinek! A gyilkosok meg itt szaladgálnak közöttünk! Hah!
Ronald J. Comer: A lélek betegségei:
/Ozirisz kiadó, Budapest, 2005
„A skizofrénia éveken át a diagnosztikusok szemeteskosarának szerepét töltötte be, különösen az Egyesült Államokban, ahol tág definíciói miatt szinte mindenki belefért, aki kiszámíthatatlanul vagy furcsán viselkedett. Több klinikus is fennen hangoztatta, hogy „még a skizofrénia árnyéka is skizofréniának számít ” (Lewis és Piotowski, 1954).”
„A schizofrénia elnevezést végül 1900-ben a svájci pszichiáter, Eugen Bleuler (1857–1939) használta első ízben. A kifejezés a görög kettéhasadt elméből származik. Bleuler a terminussal érzékeltetni akarta: 1.a gondolati folyamatok széttöredezettségét, 2.az érzelmek és gondolatok kettéhasadását és 3.a valóságtól való visszavonulást. Nem kívánt a két vagy több személyere hasadásra utalni, bár a kifejezést sokan még ma is így értelmezik”
„A schizofrénia tünetei:
pozitív tünetek: A pozitív tünetek közé olyan szimptómák tartoznak, mint a téveszmék, az összefüggéstelen gondolkodás és beszéd, a felfokozott perceptuális működés, a hallucinációk, valamint az inadekvát érzelmek.
Téveszmék: Sok skizofrén személynél a gondolatok tartalmában -vagyis elképzelésében és vélekedésikben- jelentkezik zavar. Téveszméik, azaz olyan gondolataik vannak, melyeknek nincs tényszerű, valós alapjuk, gyakran abszurdak, ugyanakkor a személy erősen hisz bennük. Ezek a vélekedések lehetnek árnyaltak és egymáshoz képest koherensek, de ugyanígy töredékesek és szeszélyesek is, olykor megvilágítják, értelemmel ruházzák fel a tényeket, máskor zavarosság és értelmetlenné teszik őket. Vannak betegek, akik egyetlen, egész életüket és viselkedésüket meghatározó téveszmét dédelgetnek magukban, másoknak több téveszméjük is van.
A skizofrének gyakran élnek át vonatkoztatásos téveszméket, amikor különös, önmagukra vonatkoztatott jelentőséget tulajdonítanak mások cselekedeteinek, bizonyos tárgyaknak vagy cselekményeknek; nagyzásos téveszméket, amikor nagy feltalálónak, híres történelmi személynek (pl. Napóleon), vagy különleges hatalommal felruházott egyéneknek, pl. Megváltónak gondolják magukat; irányításos téveszméket, amikor arról vannak meggyőződve, hogy ösztöneiket, gondolatikat, érzéseiket és cselekvéseiket mások tartják ellenőrzésük alatt.”
******************************************************************
Csendben megjegyezném, hogy a pszichiátrián, (bár elég sokszor bent voltam) egyszer sem találkoztam olyan emberrel, aki Napóleonnal, John Lenonnak, vagy Szűz Máriának, netán Jézus Krisztusnak képzelné magát. Olyannal sem, aki tárgyakkal kommunikálna, vagy a jelzőlámpák, jelzőtáblák irányítását magára venné. Olyanokat sem nagyon letett ott találni, akikhez Isten szólt, hogy „ne egyék meg a bablevest, inkább egyenek hamburgert!”
*******************************************************************
Találni lehetett ott viszont egy csomó, szerencsétlen nyomorult embert, akiket silány, éhezéssel, bántalmazással teli gyerekkoruk, kapcsolataik, barátik hiánya, és családi konfliktusok vezettek a pszichiátriára, s kaptak egy pecsétet a hátukra, meg egy papírt, hogy bent voltak, schizofrénia kórjelzéssel. Gyakori a pszichiátriai betegek között a gyermekkori szexuális trauma, a dühöngő, és agresszív apa, és a csonka család megléte, idősebbeknél az alkoholista férj, a munkahely hiánya, ami egyéb szociális problémákkal, mint a pénzhiány, és a társadalmi kirekesztettség társul.
Amint valakinél eltörik a szemetesbödön széle, / amiben az őt ért sérelmeket tárolja,/ bekerülvén a pszichiátriára, nincs többé kiút.
Leinjekciózzák, begyógyszerezik, pszichológus nem foglalkozik vele, nem analizálják, nem gyógyítják, nem folytatnak vele terápiát, csak a pszichiáter szakorvos néz rá a viziten, és állítgatja a gyógyszerét, amitől álmos, bágyadt, nyálcsorgató, akart nélküli báb, -azaz irányítható lesz.
Problémája senkit sem érdekel, terápiának a rajzolgatást, esetenként a nagycsoportos foglalkozást kapják, amit az orvos irányít, és amin semmi komoly dolog nem kerülhet megvitatásra, -erre gondosan ügyelnek.
Téma itt az időjárás, vagy az aktuális ünnepek, az (általában ötágyas) szobák technikai ellátottsága, mint a szellőzőrendszer működése a mosdóhelységben, a csap csöpögése, vagy a fűtésrendszer hiánytalan működése. A legtöbb beteget nem is érdekli, gyakran (gyógyszereik miatt is) végig alusszák a foglalkozást. A jelenlévő orvos, a pszichológus, és a nővérek próbálják sulykolni a betegekbe a gyógyszerezés fontosságát, erősítik a jelenlévőkben a betegségtudatot, és a kisebbrendűség érzését, a munkára való képtelenséget, és rászorultságunkat a kórház, mint a megmentés intézménye; és sulykolják az odaadásra való hajlamot, - na meg a hála érzését a nagyszerű, kiváló szaktudású orvosok, -mint élet és halál ura,- felé.
Gyógyszereiket, -melyeket találomra kapnak,- kötelezően napszaknak megfelelően szedniük kell, és nem dönthetnek gyógyszereik milyensége vagy mennyisége felett. Bár a legtöbb pszichiátriai beteg évtizedek óta áll kezelés alatt, a kórházi kezelőorvosa nem veszi figyelembe a beteg kérését, hogy egyes gyógyszerekre ő nem jól reagál, és azokat neki ne adják. Bár szerepel nyilvántartás minden egyes kezeltről, nincs megfigyelés a gyógyszeres terápia sikerességéről, hisz a zárójelentések egy kaptafára készülnek:
„Nagyon beteg volt ám, amikor ide bejött, de mi jól meggyógyítottuk! Bizony” -pecsét, aláírás.
Ha a beteg nem hajlandó egyes készítmények beszedésére, mert mellékhatásait nem bírja elviselni, szellemileg, és fizikálisan is rosszul van tőle, a készítményt injekcióban beadják.
Mellékhatások sokfajták lehetnek: Itt csak a leggyakoribban kerülnek említésre, mint pl.: izomgörcsök, hallucinációk, kettős-látás, szédülés, székrekedés, hányás, állandó rossz közérzet, fejfájás, aluszékonyság, álmosság, kábultság, vagy épp ellenkezőleg; agresszió, zavarodottság, hallucináció, koncentrálási nehézségek, izomfájdalom, ízületi fájdalom. Beszédkényszer, vagy/ izolálódási hajlam; mozgás kényszer, vagy éppen ellenkezőleg, a mozgás beszűkülése, ugyanis ezek a gyógyszerek a mozgás- és a beszédközpotot is manipulálják.
Rengeteg gyógyszer van, mellékhatásai széles skálában bontakoznak ki, sokfajták lehetnek. Ez minden embernél másképpen bontakozik ki. Embere vállogatja...
Hosszabb távú szedés során kialakulhat: vese és májkárosodás, vérrögképződés, szexuális zavarok; (mint pl. erekció és orgazmuszavarok,) nőknél terhességi hormonszint (prolaktin szint) megemelkedése, elhízás, (torna, edzés, és diéta mellett is, egyes antidepresszánsok következménye képpen) a test eldeformálódása, (vizesedés), de okozhat leukémiát, parkinson kórt, és izomsorvadást is.
Egyes antidepresszánsok fokozzák az öngyilkosságra való hajlamot, és az agressziót. (SSRI készítmények, azaz a Szelektv szerotonin visszavételt gátló szerek)
Egyes gyógyszerektől merevvé válhat a mozgás, a finom izmok kontrollálatlansága következhet be, az arc kifejezéstelensége és felpuffadása, (az úgynevezett lárva arc ) a női mellben a mirigyállomány megnövekedése, a terhességi szint megnövekedése miatt némelyeknél előfordulhat esetenként tejcsorgás is, a terhesség jelenléte nélkül.
Einstein mondta:
„A világegyetem, és az emberi butaság határtalan.
Bár az elsőben nem vagyok biztonyos.”
